Már önállóak vagyunk’, egyáltalán nem szopnak a yorki kölykök, mivel már az anyukák sem engedik, hiszen van foguk és harapnak. Ezért önállóan esznek, isznak, egészségesek és rettentő rosszcsontok.
Nappal már kint vannak egy yorki járókában’, játszanak, biztos lábon állnak, de a fűbe gurulás még mindig megy, és borzasztóan élvezik:).
Kihúzzák a helyükről a rongyot, és azzal játszanak, pancsolnak a vízben, tetszik nekik az új közeg és nyílván a nagy szőrük, okozta melegen is így enyhítenek.
Egyre inkább igénylik az egyenkénti odafigyelést, már lehet látni a személyiség béli különbségeket is.
Van benne akaratos, szerény, vidám és kissé melankolikus is.
Hét picit kivettem a járókából és szabadon bóklászhattak a nagy füves udvaron, na ezt nem sokáig engedtem, mert a 7 kutya 100 fele mászkált, mindenki egyéni felfedezőútra indult. Hamar összekapkodtam őket és a csoport létszámot háromra, limitáltam,:) de így is elég volt rájuk figyelni.
Most már, készek családokhoz kerülni, mert az önállóság útjára léptek.
.jpg)