Folytatom a fialtatás témakörét, mert erről még van jó sztorim.
Szóval másodikként Tinike fialt meg, ő is könyörületes volt hozzám és már délután megkezdte a fialást július 1-én. Tudtam ill. mertem remélni, az előző tapasztalatok alapján vele kapcsolatban, hogy nála nem igen lesz fennakadás a fialás során, tehát sima ügy lesz és, tényleg ahogy az a nagy könyvben meg van írva, elkezdett kaparni fialás előtt kb. 1-1. 5 órával, intenzíven lihegett.
Nem is sokkal az előkészületeihez képest meg lett az első kölyök, segítettem neki kibontani a burkot, elvágtam a köldökzsinórt (ö maga is meg tudja ezt tenni, de jobb a békesség, azért nem szeretnék elveszteni 1 kölyköt sem, mert ne agy isten, nem tudja idejében kiszakítani a burkot és megfullad a picur).
Kitakarítottam a száját és az orrát a kicsinek. Ez a művelet avatatlan szemnek kissé durvának tűnhet. A picit befogjuk nagyon biztosan két tenyerünk közzé úgy, hogy csak a feje legyen kint (anélkül hogy önkéntelenül mozogni tudjon a fej). Lefelé, mint egy teregetni való ruhát megrázzuk, ezzel a mozdulattal kijön az orrából a kicsinek az esetlegesen benne levő akadály.
Jól megdörzsöltem egy tiszta ronggyal, szinte teljesen fölszárítom, de ezt mind az anyja előtt, hogy ne izguljon, hol a kicsi. Végül ellenőriztem a szájpadlását (nyitott szájpadlás miatt), hogy egészséges, mindene meg van-e. Aztán szépen oda raktam az anya fejéhez, hogy a gongjaira bízzam. Körülbelül 30-40 percenként születtek meg egymás után a kicsik, semmilyen különösebb esemény nélkül.
Végeredmény 4 kis egészséges yorki, egy lány és három fiú. Kedden töltik 22.-én a három hetet, de már kibóklászik egy-egy pici a mama után, persze vissza nem tud menni így a vissza utat az én, vagy a lányom segítségével teszi meg ,miután úgy visít, mint egy kismalac.(képeket később teszek fől róluk)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése