Minden rendben van !/ritka/

Hál istennek, nincs semmi említésre méltó a kicsikkel, szépen fejlődnek, esznek, szopiznak', alszanak.

A játékot még most kezdik felfedezni, már időnként megejtenek egy kis fülcibálást, de nem állnak még biztosan a lábukon és nagyokat gurulnak.

A szilárd ételevés, már gördülékenyen megy és az anyuka itató vizébe is, bele-bele kóstolnak.

Persze a felügyelet nem marad el, mert az ördög soha nem alszik, főleg a tavalyi eset után mikor annyira habzsolt a pici és egy nagyobb darab étel elzárta a lég utat. Ha nem vagyok ott, meg is fulladt volna,de a lélekjelenlétemnek és a gyors segítségnyújtásnak köszönhetően megmenekült, szóval evésközben nem hagyom ott azóta őket.

A második féregtelenítésnél vettem észre, hogy már bújnak ki a fogacskáik, mivel pasztát használok és bele kellett nyúlni a szájukba, ekkor a szabályos fogállást is megnéztem, ezzel sincs baj!

Lassan fölrakok róluk új képeket, mert sokat változtak egy hét alatt.

Árnyékra vetődtem

Az utolsó fialás, ami Júliusra esett volna(a negyedik vemhes yorki akit már említettem előző írásomban yorki) mára kiderült vak lárma volt, feltehetőleg állvemhe-s volt .

Na igen van ilyen is.

Ma ettünk elősszőr!

Ma ettek elsőször szilár ennivalót a kicsi yorkik :)
Úgy kikenték egymást és magukat mint a kismalac, de nagyon szerették az össze turmix-olt husit.

Közben cuppogtak, még nem tudják, hogy kell enni a tejecskén kívül mást.
Felügyeltük őket, nehogy valamelyiknek a torkán akadjon a falat , annyira habzsoltak.


(A kép 2007-es felvétel! Szieszta kaja után :))

Fialtatás III.

Még mindig a fialtatás témában írok, mert ahány fialás annyi féle történet.

Július 4.-én Mandula is neki készült a fialásnak, a nagy könyve leírtak szerint. Igen ám, de az első kiskutya az istenért sem akart a világra jönni, pedig már egy pár tolófájáson is túl volt a kutya. Azt tudtam, hogy Mandulának a múltkor is hosszadalmas volt a legelső kölyök megfialása, de ez az idő már ahhoz képest is sok volt (féltem, hogy ha már a szülőútban van a kutyus, nehogy megfulladjon).
18: 00-kor, volt az első tolófájás és még 21: 00-kor, sehol semmi.

Ehhez tudni kell, hogy erre a napra esett, amikor hajnalban ment el itthonról a párom, három napra Rallyra, mert az egyik rally tesztautónak a szerelője. Anyukám a gyerekemmel meg másnap reggel mentek nyaralni.
Miért fontos infó ez? Azért, hogy lássák az avatatlan szemek, akik olvassák, hogy milyen zűrzavart tud okozni egy fialás!

Tulajdon képen nincs, vagy legalább is nem lett volna ennek jelentősége, ha az állatorvos itthon lett volna, de miután 20: 30 körül beszéltem vele telefonon derült ki ,hogy nincs itthon a doki.
Tehát a szitu a következő, keríteni kellett egy olyan orvost, aki otthon van, a császármetszésben és lehetőleg a kutyákhoz is ért. Ami vidéken ritka madárnak számít.
Legközelebb eső kettő orvos 50 km-re van, de az egyik Szolnokon, a másik Hajdúszoboszlón tehát teljesen ellentétes irányban Kisújszállásról.

Interneten kiderítettem a nevet telefonszámot. Anyut ugrasztottam ,hogy máris azonnal szegye magát és jöjjön vigyen el Szolnokra(közben kiderült ,hogy ott tud fogadni az orvos). Szegény Anyukám, pont pakolt a nyaralásra, készülődött én meg kiugrasztottam mindenből este kilenckor.
Muszáj volt, mert vezetni is, meg a kutyára is figyelni nem tudtam volna.
Nos, elindultunk 21 óra körül, nagy dirrel-dúrral. Bekészítettem mindent, ollót, zseblámpát rongyokat, törlőkendőt, fölkészülve az eshetőségre, hogy esetleg az autóban még is megfial.

Igen csak sötétedett, mire Szajolhoz értünk és finoman megjegyeztem, hogy az "első lehetőségnél..... MOST AZONNAL" álljon meg, mert úgy érzetem a kezemmel/látni nem láttam, mert sötét volt/ kint a kicsi feje.
Anyu lehúzódott az útról a gyereknek a zseblámpát a kezébe nyomtam és mondtam "VILÁGÍTS"!!
Meg lett az első picur, hogy most az autó, az utazási stressz, vagy mi, nem tudom, de mandula kinyomta az első kölyköt, egy kislányt.(hál istennek akkor nem kell császáozni' gondoltam)

Telefonáltam az orvosnak, hogy megfialt útközben, megvan az első kicsi, nem volt semmilyen probléma, így visszafordulunk és köszönöm, hogy rendelkezésemre állt (az ilyen szitu azért elég kellemetlen) . Ez már kb. 22 óra tájékán lehetett.
Tudtam, ha az első kicsi kiszélesítette’ a szülőutat', akkor a többi kutyus már könnyebben lesz meg, így bármikor jöhet a második.

Visszafele úton, mikor majdnem otthon voltunk, megint éreztem egy kicsi fejét.
Megint lehúzódtunk az útról, és ahogy előtte, a lányom zseblámpával világított és sikeresen meg lett a második picur is.
A kilenc éves lányom, akinek eddig vágya volt, hogy állatorvos lesz rájött, ..."Anya állatorvos nem leszek, mert akkor nem hagynak aludni :), de kutya tenyésztéssel se igen fogok foglalkozni, mert ez sem egy leányálom:)".

Haza érve (kb. 22: 15), már a saját helyén fialta meg a harmadik kutyust.
Kettő lány és egy fiú lett, egészségesek és szépek, most pénteken voltak két hetesek. Élmény dús estét zártunk.(Képeket később töltök fől a kicsikről.)

Fialtatás. II folyt köv...

Folytatom a fialtatás témakörét, mert erről még van jó sztorim.

Szóval másodikként Tinike fialt meg, ő is könyörületes volt hozzám és már délután megkezdte a fialást július 1-én. Tudtam ill. mertem remélni, az előző tapasztalatok alapján vele kapcsolatban, hogy nála nem igen lesz fennakadás a fialás során, tehát sima ügy lesz és, tényleg ahogy az a nagy könyvben meg van írva, elkezdett kaparni fialás előtt kb. 1-1. 5 órával, intenzíven lihegett.

Nem is sokkal az előkészületeihez képest meg lett az első kölyök, segítettem neki kibontani a burkot, elvágtam a köldökzsinórt (ö maga is meg tudja ezt tenni, de jobb a békesség, azért nem szeretnék elveszteni 1 kölyköt sem, mert ne agy isten, nem tudja idejében kiszakítani a burkot és megfullad a picur).

Kitakarítottam a száját és az orrát a kicsinek. Ez a művelet avatatlan szemnek kissé durvának tűnhet. A picit befogjuk nagyon biztosan két tenyerünk közzé úgy, hogy csak a feje legyen kint (anélkül hogy önkéntelenül mozogni tudjon a fej). Lefelé, mint egy teregetni való ruhát megrázzuk, ezzel a mozdulattal kijön az orrából a kicsinek az esetlegesen benne levő akadály.

Jól megdörzsöltem egy tiszta ronggyal, szinte teljesen fölszárítom, de ezt mind az anyja előtt, hogy ne izguljon, hol a kicsi. Végül ellenőriztem a szájpadlását (nyitott szájpadlás miatt), hogy egészséges, mindene meg van-e. Aztán szépen oda raktam az anya fejéhez, hogy a gongjaira bízzam. Körülbelül 30-40 percenként születtek meg egymás után a kicsik, semmilyen különösebb esemény nélkül.

Végeredmény 4 kis egészséges yorki, egy lány és három fiú. Kedden töltik 22.-én a három hetet, de már kibóklászik egy-egy pici a mama után, persze vissza nem tud menni így a vissza utat az én, vagy a lányom segítségével teszi meg ,miután úgy visít, mint egy kismalac.(képeket később teszek fől róluk)

Kiskutyák születtek ,folyt köv.

Üdv, hogy utolérjem magam, nem írok régi eseményekről, csak a közel múltról.

Lassan három hete lesz, hogy az első Yorki megfial –császárral- /Pötyi/, bár ő volt kiírva a három szukából másodiknak, de ilyen ez a kutyatenyésztés.
Mivel a kutyák az első fedeztetéshez képest már 59 naposan életképes utódokat hozhatnak a világra (egészen 68napig) ezért, mihelyt betöltötte a 4 befedeztetett kutyám közül az első, az 59 napot, állandó megfigyelést igényelt, éjjel, nappal.

Szóval, mire Pötyi megfialt már igencsak fáradt voltam, a folytonos éjszakai megfigyelés miatt és még hol van a másik három szuka.
Császár…... Ó-ó, az nem olyan vészes, már ha az ember tudja, hogy ettől és ettől a kutyától, csak császárral lesznek meg a kölykök. Ha az első fialása a kutyának, akkor minden benne van a pakliba .

Nos én tudtam ,hogy Pötyike csak császárral tud szülni mert túl szűk a szülőútja(előző fialásnál derült fény erre ) és nagy odafigyelést igényelt ,hogy ne előbb, ne később vigyem az állatorvoshoz (ez a művelet még éjjel 2-3 órakor a leg-'királyibb')mint ahogy az szükséges.
Hál Istennek, Pötyi ezt a műveletet most nappalra időzítette, de a folyamatos hisztin kívül semmi a világon nem utalt a megkezdett fialásra, nem nyomott, nem lihegett, nem kapart.

No ilyenkor kell elővenni az embernek a sok tapasztalatát, hogy vigyem a dokihoz vagy ne, megkezdődött a szülés vagy csak hiszti, én úgy döntöttem megyünk az orvoshoz a kiskutyák már a legutolsó fedeztetéshez képest is 60 naposak voltak a pociba, úgyhogy rosszat nem teszek.
Az állatorvos éppen gipszelte egy kutya lábát, mi kivártuk a sorunkat, szépen.
Mire fölkerült a műtőasztalra, teljesen megnyugodott (aggódtam is, hogy lehet én értékeltem túl a helyzetet).

A műtét közepénél kiszólt a doki, jó hogy jöttünk, mert alig tudta vissza húzni az első kiskutyát a szülőútból és reméli a cibálás, ellenére megmarad.
Három picur volt benne, 1 kislány és két fiúcska, nagyon sokára tértek magukhoz, pedig szakadatlan dörzsöltük őket.

Jól sült' el az első fialás, jól sikerült a műtét szoptak a kiskutyák és lassan Pötyike is magához tért.
Ma lettek először kiféregtelenítve és már kivan nyila a kis szemük!

Folyt köv.....